Öngondoskodás témakörébe tartozik minden olyan tevékenység, amit saját fizikai, szellemi, mentális és spirituális jóllétünk érdekében teszünk. Azonban, a fizikai jóllét gyakran kimarad ebből a fókuszból.

Az öngondoskodás szinonimájaként kezeljük gyakran az önmegvalósítást, mely inkább egy fejlődés alapú törekvés, s nagyobb hangsúlyt fektet a szellemi, mentális és spirituális jóllét rendbetételére. Ez a folyamat azonban sok esetben ott akad el, hogy az alapvető fizikai szükségleteinkre nem figyelünk oda, tehát nem teremtünk megfelelő alapokat a fejlődéshez.

A szükségletek piramisa

Alapvető fiziológiai szükségleteink meghatározásához a Maslow piramist, illetve Abraham Maslow elméletét hívhatjuk segítségül, aki szerint az önmegvalósításunkhoz vezető utunk stabil alapjai a fiziológiai szükségleteink megfelelő kielégítésén nyugszanak. Ezek az alapszükségletek pedig az evés, ivás, alvás, légzés, anyagcsere és szexualitás.

Korábbi blogcikkünkben az alvás fontosságával már foglalkoztunk, most azonban az öngondoskodás és a szexualitás kapcsolatát vizsgáljuk meg.

Forrás: https://motivatormagazin.hu/pszichologia/a-maslow-piramis-es-az-onmegvalositas/

A szexualitás szorosan kapcsolódik fejlődésünkhöz, mindennapjainkhoz, sőt, sok esetben az önértékelésünket is jelentősen befolyásolhatja, de mint az önmegvalósításhoz vezető út alapköve, ritkán szoktunk rá tekinteni. 

Szex útja a pszichológiában

A 19. századból főleg orvosi feljegyzések érhetők el a szexualitásról, és ennek fontosságáról, azonban a pszichológiába Freud és az pszichoanalízis kapcsán került be. Már a korai analitikus elméletekben megfogalmazták a szexualitás szerepét, mint alapvetően az embert mozgató erőt.

A korábbi filozófiai elméletekkel szembe menve, ahol az ész, a “logosz” irányít, az analitikus elméletalkotók az “erosz”-ra, vagyis a testre és a testi vágyakra helyezik a hangsúlyt. Ezzel sok tabut döntöttek meg, hiszen egy olyan témát próbáltak a köztudatba hozni, melyről eddig nem lehetett nyíltan beszélni. Az orvosi megközelítést lassan felváltotta a pszichológiai, ahol a testi szükségleteken túl hangsúly helyeződött a vágyakra, illetve a vágyak elfojtásának veszélyire.

A 20. század pszichológiai elméletei tovább vitték ezt az alapot, s mindegyik pszichológiai irányzat nyilatkozott valamilyen formában a szexualitás pszichológiai fontosságáról, jelentőségéről. Például, a pozitív pszichológia az öröm és a testi-lelki jóllét megélését, mint alapvető szükségletet fogalmazta meg, s ezzel párhuzamosan elindultak a szexuális válaszkészséget, szexuális aktus ciklusát és az orgazmus fiziológiai és pszichológiai hatását vizsgáló kutatások is.

A modern pszichológiai elméletek talán még bátrabban nyúlnak a szexualitás témájához, hiszen a szexualitást nemcsak mint párkapcsolati kérdést közelítik meg, hanem önismereti és öngondoskodási útként is tekintenek rá.

Mit okozhat bennünk, ha szexuális szükségleteink kielégületlenek maradnak?

A kielégítetlen szexuális vágyak különféle testi-lelki hatásokkal járhatnak, attól függően, hogy mennyire tartós a kielégületlenség, milyen erősek a szexuális vágyak, és hogyan kezeli őket az érintett személy. A hatások általában személyenként eltérőek lehetnek, de leggyakrabban magas fokú frusztrációhoz, feszültséghez, hangulatingadozáshozés szorongáshoz vezethet.

Megfigyelhető az önértékelés és az önmagunkról alkotott kép negatív irányú elmozdulása, a csökkent motiváció, illetve valamilye pótcselekvés megjelenése is (pl. alkohol fogyasztás, túlzott testmozgás).

A párkapcsolatban megjelenő szexuális kielégületlenség pedig párkapcsolati konfliktusokat, érzelmi és fizikai eltávolodást eredményezhet, mely hosszú távon a kapcsolat végét is jelentheti.

Miben segíthet nekünk a szexuális szükségletekre való odafigyelés?

A fent említett hatások és tünetek elkerülésén felül számos pozitívum sorakoztatható fel.

1. Stresszoldás: A szex és/vagy orgazmus során felszabaduló hormonok – például oxitocin, endorfin, dopamin – segítenek a stressz oldásában, ezáltal javítják a hangulatot, csökkentve a szorongást. A szexualitás, mint egyetlen stresszoldási mód, könnyen függőség kialakulásához vezethet, melyre érdemes odafigyelnünk. Mindemellett a szexualitás beépítése a stresszcsökkentő módszerek eszköztárába mindenképp hasznos lehet.
2. Testünk és vágyaink megismerése: az önismeretünk nem csupán a lelkünk és az élettörténetünk, transzgenerációs örökségeink megismeréséről szól, szorosan hozzá tartozik a testünk és a szexualitásunk felfedezése is, mellyel mélyíthetjük az önmagunkról szerzett tudást.
3. Énhatárok és érzelmi szükségletek felismerése: A felnőtt, egészséges szexuális élet elengedhetetlen összetevője, hogy tudjuk mire vágyunk, mi esik jól nekünk, s hol vannak a határaink a szexualitás terén – és képesek vagyunk mindezt kommunikálni is. Ez tudatos jelenlétet és önreflexiót egyaránt kíván, ami szintén kulcsfontosságú része az öngondoskodásnak.
4. Testünkhöz való pozitív viszonyulás és annak erősítése: A szexuális élmények – akár partnerrel, akár önkielégítés formájában – segíthetik az önelfogadást, a test iránti szeretetet, a testünk és a szükségleteink értékének és fontosságának erősítését és az örömre való képességet.
5. Kötődés és intimitás elmélyítése: Egy szeretetteljes, kölcsönös tiszteleten és elfogadáson alapuló szexuális kapcsolat érzelmi biztonságot is nyújthat számunkra, ami a pszichológiai immunrendszerünket is erősíti, elősegíti a testi és lelki feltöltődésünket, és fejlődésünket.
6. Önkielégítés, mint öngondoskodás, önmagunkkal való törődés: Az önkielégítés hosszú ideig tabu volt, talán még ma is az, azonban egyre inkább elfogadott eszköze annak, hogy valaki saját szükségleteit figyelembe vévetörődjön önmagával. Ez a törődés különösen fontos lehet azok számára, akiknek épp nincs partnerük, vagy szeretnének jobban kapcsolódni saját testükhöz. A szexualitást, a stresszoldás kapcsolatához hasonlóan, itt is fontos megemlíteni, hogy az önkielégítés, mint az öngondoskodás egyetlen eszköze veszélyes lehet, függőségekhez és szexuális díszfunkciókhoz vezethet, de más öngondoskodási eszközök megjelenése mellett ez is fontos eleme lehet az önmagunkkal való törődés folyamatában.

Ezekből a pontokból látható, hogy a szexualitás, a vágyak és szükségletek kielégülésén, az ösztönök kordában tartásán és az örömszerzésen jelentősen túlmutat, s egyre inkább kerül be a mindennapokba és a köztudatba, mint az önmagunkkal való foglalkozás egyik alapeleme. Ha ez az alap elem, mely egy fiziológiai szükséglet teljesül (egyértelműen a többi alapszükséglettel karöltve), akkor már a jótékony hatások listájából is láthatjuk, hogy fokozatosan haladhatunk az önmegvalósítás felé, hiszen elérhetővé válik a biztonság, kielégülnek a szociális és kapcsolódási szükségletek és az önmagunkról alkotott kép is javul.

Irodalomjegyzék

• Hevesi Krisztina, Rigó Adrien, Urbán Róbert (2020) Szexuálpszichológia, ELTE Eötvös Kiadó Kft.
• Kaplan, H. S. (1974) The New Sex Therapy.
• Nagoski, Emily (2015) Come As You Are: The Surprising New Science that Will Transform Your Sex Life
• Seligman, Martin E. P. (2011) Flourish: A Visionary New Understanding of Happiness and Well-being.