A JoMO (“Joy of missing out”), vagyis a kimaradás öröme a FoMO (“fear of missing”), kimaradástól való félelem ellenpólusaként jelent meg. A közösségi média platformokon a nap minden percében láthatjuk, hogy barátaink, ismerőseink mit csinálnak, mit esznek, milyen programon vesznek részt, s ezáltal érezhetünk hiányt, magányosságot és elszigeteltséget. Felmerülhet bennünk, hogy mások nélkülünk is jól tudják érezni magukat, s ezzel mi magunk elszalasztjuk a pillanatot, amikor boldogságot és élményt élhetnénk meg. Ez a jelenség főként a fiatal korosztályt érinti, de egyre gyakrabban figyelhető meg az idősebb generációnál is, azoknál, akiknél megjelenik a közösségi média használata. Ezzel szemben a JoMO, mint öngondoskodást és önszeretetet képviselő mozgalomként arra hívja fel a figyelmet, hogy egy eseményből, utazásból, baráti találkozóból, vagy akár közösségi média aktivitásból való kimaradás számos előnnyel is járhat mentális és fizikai egészségünk megőrzése és fenntartása szempontjából.
Mit tehetünk a FoMO elkerülése és a JoMO megjelenése érdekében?
A JoMO egyértelmű állást foglal az okos eszközök háttérbeszorítását és a valódi világ és kapcsolódások megtapasztalását illetően. Hangsúlyt helyez az offline élet fontosságára, a pozitív időtöltésre és az önfejlesztési- és pihenési lehetőségekre. Ebben az elméleti keretben a JoMO-t képviselő személyek szabadon döntenek arról, hogy milyen programban vesznek részt és mi az, amiben nem. Egyedül is könnyedén elfoglalják magukat, hagynak személyes teret saját részre és másoknak is, nyugodtan és lazán kezelik a helyzeteket és nem telítődnek túl szociális interakciókkal vagy eseményekkel sem. Mindezek által a stresszt felváltja az elégedettség és hála érzés az elért dolgoknak köszönhetőem, amitől javulhat az önértékelés.
Hogyan érhető el a JoMO állapota?
A JoMO az öngondoskodás (self-care) egy új formája. Első lépésként szükségünk van arra, hogy meghatározzunk olyan dolgokat, tevékenységeket, melyeket szeretünk, azt érezzük hogy fontosak számunkra, feltöltenek, amiben szeretnénk fejlődni, esetleg olyan dolgokat, amiket meg szeretnék tanulni. A követező lépés ezen aktivitások beillesztése a mindennapokba aktív gyakorlással és önreflexióval. Ilyen lehet például a meghívásokra való nemet mondás, az otthon maradás örömének megélése, a reggeli és esti rutin beépítése, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a világról való lekapcsolódás, az apró örömökre való fókuszálás, és jelenben való létezés.
A közösségi médiában töltött idő veszélye
A jelenben való létezéssel párhuzamosan azonban a közösségi médiában töltött időt szükséges lecsökkenteni. Azt fogjuk ezáltal észrevenni, hogy a másokra fordított idő helyett a fókuszba mi magunk fogunk kerülni. A digitális detoxifikáció azonban csak tüneti kezelés, mely segíthet, azonban a probléma gyökerének megtalálása érdekében mindenképp érdemes az egzisztenciális szorongásból fakadó kérdésekre választ találnunk.
Baumeister és Leary 1995-ben leírt, “A valahová tartozás szükségletének” elmélete alátámasztja, hogy az embertársakkal való kapcsolatteremtés az egyik legalapvetőbb motivációnk, mely meghatározza a viselkedésünket. A csoporthoz való tartozás kielégíti a szociális kapcsolódási szükségleteinket, biztonságérzetet ad, tanulási és fejlődési lehetőséggel kecsegtet, szerepet és feladatot biztosít, segíthet erősíteni az énképünket és önbizalmunkat. Azonban ennek az ára, a csoporton belül megjelenő versengés. A versengés célja a csoporton belüli biztos, magasabb rangú szerep megszerzése, ami biztosítja a helyünket a közösségben.
Evolúciós elméletre épülve értelmezhető igazán a kimaradáshoz kapcsolódó szorongásunk, hiszen azt élhetjük meg, hogy például, ha mi nem veszünk részt a barátainkkal egy koncerten, amiről látunk egy posztot a közösségi médiában, akkor kirekesztettek vagyunk. A kirekesztettség érzés pedig fokozhatja a magányt, az elidegenedést, a sehova tartozás élményét, mely érzések mindegyike erős stresszforrás és egyben egzisztenciális szorongás is.
Az egzisztenciális kérdésekre való válaszadás törtéhet akár egyéni úton is, azonban egy önismeretre fókuszáló terápiás keret is lehetőséget adhat erre. Ott lehetőséged van megtanulni megfelelően kezelni a hiányosságaidat, megértheted a szükségleteidet, és azok megfelelő módon való kielégítését, s megtanulhatod az önbecsülés és önszeretet alapjait, hogy ezeket már ne másoktól, vagy az online térből várd el, hanem megadhasd önmagadnak is.
Irodalomlista:
GYURIS PETRA, MESKÓ NORBERT, TISLJÁR ROLAND (SZERK.) (2016) Az evolúció árnyoldala, Akadémiai Kiadó
https://www.psychologytoday.com/us/blog/happiness-is-state-mind/201807/jomo-the-joy-missing-out
Przybylski, A. K., Murayama, K., DeHaan, C. R., & Gladwell, V. (2013). Motivational, emotional, and behavioral correlates of fear of missing out. Computers in Human Behavior, 29(4)
