A halogatás, így vagy úgy, mindannyiunk életének része, de nem kell, hogy leuralja a napjainkat! Amikor célt tűzünk ki magunk elé, a nulladik lépés gyakran nem a tervezés, hanem a halogatás leküzdése. Egyre csak gyűlnek a „kell” és „muszáj” típusú gondolatok, amelyek szorongást és bűntudatot keltenek bennünk. A probléma ilyenkor nem csak az idő elvesztegetése, hanem az a belső konfliktus is, amit a halogatás okoz. A motiváció pont itt lép be a képbe – segítségével átlendülhetünk a nehézségeken és visszaszerezhetjük a kontrollt.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a halogatás és a motiváció közötti kapcsolatot, és azt, hogy hogyan tudod őket a saját javadra fordítani. Megnézzük hogyan hat a halogatás a célelérés folyamatára és hogyan alakíthatsz ki olyan szokásokat, amelyek segítenek túllendülni az akadályokon.

Halogatás: ellenség vagy rejtett erő?

Biztosan Te is ismered azt az érzést, amikor egy fontos feladat vár rád, de mégis inkább elodázod azt. Ez a belső konfliktus gyakran szorongást és bűntudatot válhat ki. A közhiedelemmel ellentétben, halogatás nemcsak az idő beosztásának hiányából fakad, hanem az adott feladattal kapcsolatos érzelmi ellenállásból is. Valójában a halogatás egy rejtett “védekezési mechanizmus”, amely megpróbál minket megóvni a kudarcélményektől és a túlterheltségtől.

Az imént említett bűntudat és szorongás (és egyéb kellemetlen érzések), amit a halogatás okoz, tovább ronthatja a helyzetet. Gyakran a „kell/kellene” és „muszáj” típusú gondolatok dominálnak ilyenkor. Például: „Most már tényleg le kellene ülnöm dolgozni, de nem érzem magam képesnek rá.” Ezek a belső konfliktusok sokszor tovább növelik a szorongást és még inkább eltolják a cselekvés elkezdését. Éppen ezért fontos felismerni, hogy a halogatás mögött gyakran érzelmi- vagy mentális ellenállás van!

Találd meg az ösztönző erőt!

A halogatást jól tudja ellensúlyozni a motiváció, ami viszont sajnos nem mindig jön magától. Sokan úgy gondoljuk, hogy várnunk kell, amíg motiváltak leszünk, de valójában ez nem így van. A motiváció gyakran magából a cselekvésből ered, nem pedig a cselekvés előfeltétele! Gondolj csak arra, hogy a sikerélmények, akár az apró sikereid ünneplése hogyan növeli a motivációd. Amikor elkezdesz egy feladatot , a kisebb-nagyobb előrelépések növelik az önbizalmad és így még több energiád lesz a folytatáshoz – így erősíti magát ez a folyamat.

Miután a tettek meghozzák a motivációt, a konzisztencia kulcsfontosságú annak fenntartásában. Ha következetesen dolgozunk a céljaink elérésén, akkor a motiváció még jobban megerősödik. Nem kell mindig nagy lépésekben haladni; a kisebb, mindennapi tevékenységek is rendkívül fontosak! A napjaid tudatos megtervezése és a rutinok kialakítása segít abban, hogy hosszú távon is fenntartható motivációval tudj dolgozni.

A szokások ereje

A rutinszerű tevékenységek kialakítása is jelentősen hozzájárulhat a halogatás leküzdéséhez. Amikor egy tevékenység szokássá/automatikussá válik, már nem kell motivációt keresni hozzá – egyszerűen része lesz a napodnak. Ahogy a pszichológiai elméletek is rámutatnak, a konzisztencia az, ami összekapcsolja a motivációt és a szokásokat. Egy következetesen végzett tevékenység rutinná válik és ezzel csökkenthetjük a halogatás megjelenésének esélyét.

Az időbeosztás fontos eleme a szokások kialakításának. Például, ha minden nap ugyanabban az időpontban dolgozunk a céljainkon, idővel ez természetessé válik és már nem fogunk azon gondolkodni, hogy halogassuk-e vagy sem. Arra viszont figyelj oda, hogy ne terheld magad túl elvárásokkal – kezdd kicsiben, és építsd fel fokozatosan az adott rutint! Amikor sikerül betartanod azt, ünnepeld meg a sikereket és erősítsd meg magadban, hogy jó úton haladsz.

A szorongásból motiváció: így fordítsd a javadra

A halogatás és a motiváció között van még egy nagy faktor, amiről fontos bővebben beszélnünk: a szorongás. Habár sokszor bénítólag hat, ez az érzelem valójában erőteljes hajtóerő is lehet. Ahelyett, hogy hagynánk, hogy eluralkodjon rajtunk, meg kell tanulnunk tudatosan átformálni a szorongást motivációvá. Ez a folyamat azzal kezdődik, hogy felismerjük a félelmeinket és nem hagyjuk, hogy azok irányítsanak minket. Például: „Attól félek, hogy nem fogom tudni időben befejezni a munkám.” Az első lépés az, hogy tisztázzuk mi is az, ami szorongást okoz, majd erre tudatosan keresünk megoldásokat.

A szorongás kezelése érdekében sokat számít, ha a figyelmünket a megoldásra összpontosítsuk. Ahelyett, hogy a céleléréssel kapcsolatos pánikot hagynánk úrrá lenni, bontsuk le a feladatainkat kisebb, könnyen kezelhető részekre! Ezáltal nemcsak a szorongás csökken, de motiváltabbak is leszünk, mert látjuk, hogy (lassan de biztosan) haladunk a céljaink felé. A pozitív belső megerősítés, miszerint: „Ma sikerült egy lépéssel közelebb kerülnöm a célomhoz„, rendkívül sokat segíthet abban, hogy motiváltak maradjunk.

A halogatás és a motiváció két olyan tényező, amelyek mindannyiunk életében jelen vannak. Míg a halogatás gyakran szorongással és bűntudattal párosul, a motivációval képesek lehetünk felülkerekedni ezen. A céljaink elérése érdekében fontos, hogy tudatosan dolgozzunk a szokásokat kialakításán és hogy konzisztensen tartsuk magunkat azokhoz. Emellett a szorongást használhatjuk motivációként is, ha megtanuljuk átalakítani azt hajtóerővé.

Ne feledd: a legkisebb lépések is számítanak! Ha ma csak egy apró dolgot is teszel a céljaidért (mint például ennek a cikknek az elolvasása), máris közelebb kerültél azokhoz!