Döntésekről általánosságban

A döntések mindennapjaink jelentős részében jelen vannak és folyamatosan befolyásolják életünket. Emellett nemcsak a jelenre, hanem a jövőnkre is hosszú távú hatással vannak.

Egy döntés meghozatala hosszabb, több aspektust is megvizsgáló bonyolult folyamat. Ez igaz mind a kisebb, mind a nagyobb döntések esetében is. Azonban általában ezt a nagyobb döntések esetében tapasztaljuk tudatos szinten. Például, kisebb döntés az, hogy mit vásároljunk egy élelmiszerboltban, milyen ruhát vegyünk fel, stb. Általában ezeket minden nap meghozzuk, akár napi több alkalommal is. Nagyobb döntés pedig például, a gyermekvállalás kérdése, otthonválasztás, stb., amelyek ritkábban fordulnak elő életünk során.

Egy kis szakma

A döntéselmélet kimondja, hogy a döntés folyamata magába foglalja az alternatívák közötti választást, melyeket előzetesen mérlegelünk a kimenetelek értéke és valószínűsége alapján. Az érték és valószínűség együtthatója a szubjektív elvárt hasznosság, amely megmutatja, hogy az egyén számára melyik alternatíva lehet a legjobb választás.

Ez a szakmai definíció hétköznapi nyelven úgy hangzik, hogy a döntés, minden esetben egy alternatíva választása. Az alternatívák száma, (tehát az, hogy hány lehetőségből választhatunk) az adott helyzettől függ. Ideális esetben megvizsgáljuk őket, megnézzük, melyik bekövetkezését tartjuk valószínűnek, és azt, hogy melyik opció lehet a számunkra legmegfelelőbb. Ezzel a gondolattal választunk. Az egyénre szabott döntéshozatal miatt sok esetben előfordulhat, hogy másképp döntünk, mint ahogy mások döntenének hasonló helyzetben. Ez azonban nem jelenti automatikusan, hogy a döntés rossz, hiszen mindenki saját tapasztalataira, értékrendszerére és szükségleteire alapozza a választását.

Az alternatívákon túl — a döntést befolyásoló tényezők

Előfordulhat, hogy a döntési folyamat során tisztában vagyunk az alternatívákkal, sőt, akár képesek is vagyunk azokat kategorizálni, mégis a gyakorlatban számos egyéb tényező is megjelenhet, amelyek befolyásolják a választásunkat.

Például, ilyen tényező lehet a neveltetésünk és a döntéseinkre ható, korábban kapott minták.

A kapott minták elsősorban a szüleinktől erednek.

Ez ahhoz vezethet, hogy hajlamosak vagyunk hasonló döntéseket hozni, mint a szüleink, illetve hasonló módon részt venni egy döntési folyamatban, vagy akár elakadni benne. Például, ha a szüleink rendszeresen a saját igényeiket háttérbe szorítva, mindig a gyermekeik érdekeit helyezték előtérbe a döntéseikben, ez a minta több területen is megjelenhet a saját életünkben. Ez megnyilvánulhat abban, hogy hozzájuk hasonlóan mi is a gyermekeink érdekeit helyezzük fókuszba a döntéseinkben, vagy akár abban, hogy elvárjuk másoktól, hogy a mi javunkra döntsenek, mivel gyermekkorunkban ehhez szoktunk hozzá.

Következő tényező a meggyőződések és az értékek. Ezek a hatások már az általunk felállított alternatívákban is megmutatkoznak, hiszen hajlamosak vagyunk olyan lehetőségeket kialakítani, amelyek megfelelnek az értékrendszerünknek, valamint vallási és/vagy erkölcsi normáinknak. Amennyiben nem mindegyik alternatíva felel meg ezeknek, nagyobb eséllyel választjuk azt a lehetőséget, amely illeszkedik ezekhez az elvekhez, még akkor is, ha az nem feltétlenül biztosítja számunkra a legnagyobb előnyt.

Például, ha valaki állásajánlatok közül választ, és számára fontos érték a környezetvédelem, akkor nagyobb valószínűséggel fog egy olyan cégnél elhelyezkedni, amely környezetbarát működést folytat, még akkor is, ha egy másik ajánlat magasabb fizetéssel kecsegtetne. Az értékrendszer így befolyásolja a döntését, előtérbe helyezve a környezettudatosságot az anyagi előnnyel szemben.

Korábbi tapasztalataink szintén befolyásolhatják a döntéseinket. Ha hasonló helyzetben már hoztunk egy sikeres döntést, az erősítheti a bizalmunkat, és segíthet a jelenlegi helyzet kezelésében. Ugyanakkor egy korábbi rossz döntés arra is ösztönözhet minket, hogy ezúttal más irányba induljunk, és új megoldást keressünk.

Például, ha korábban rendszeresen a párunkat helyeztük előtérbe a barátainkkal szemben, ami végül elszigetelődéshez vezetett, akkor egy új párkapcsolat kezdetén már tudatosan törekedhetünk az egyensúly megteremtésére. Ezáltal elkerülhetjük, hogy ismét egyedül és kirekesztve érezzük magunkat.

Tényezők lehetnek továbbá bizonyos személyiség jegyek vagy képességek. A döntéshozatalban kiemelt szerepet játszik a magabiztosság és az önbizalom, hiszen ezek adják meg azt az alapot, amelyből tudjuk, hogy képesek vagyunk helyesen választani, és ezt bátran képviselni is merjük. Ehhez szorosan kapcsolódik az önismeret, amely abban segít, hogy tisztán lássuk, mi a számunkra legjobb alternatíva. Minél mélyebb önismerettel rendelkezünk, annál jobban tisztában vagyunk saját szükségleteinkkel, vágyainkkal, és azzal, hogy miként érhetjük el és valósíthatjuk meg azokat. Az önismeret tehát nemcsak a választásainkat, hanem a céljainkhoz vezető utat is jelentősen megkönnyíti.

Képességek mentén mindenképpen fontos megemlíteni a realitásérzéket és a bizonytalanság tűrésének képességét.

Azok a személyek, akik képesek reálisan felmérni lehetőségeiket és környezetüket, sokkal könnyebben hoznak döntéseket. Ők nem hajlamosak arra, hogy folyamatosan reménykedjenek egy későbbi, jobb alternatívában, különösen akkor, ha annak bekövetkezési esélyei alacsonyak.

Például, egy reálisan gondolkodó személy tisztában van azzal, hogy tökéletes munkahely nem létezik. Mindenhol előfordulhatnak apróbb hibák és súrlódások, amiket inkább kezel, semmint hogy azokra hivatkozva felmondjon, vagy egy jobb lehetőségre várjon.

A bizonytalanság tűrésének képessége szintén kulcsfontosságú, mivel a döntési folyamat gyakran hosszú, idegőrlő és ismeretlen tényezőkkel járhat. Ez stresszt és szorongást okozhat, amelyek akadályozzák a döntéshozatalt. A jövőt nem tudjuk megjósolni, és minden döntéshelyzet egy kis „ugrás” az ismeretlenbe, ami természetes módon bizonytalansággal és félelemmel jár. Éppen ezért fontos, hogy képesek legyünk megbírkózni ezzel a bizonytalansággal, és optimális szinten tartsuk a szorongásunkat, hogy a nehéz helyzetekben is jól működhessünk.

Összegezve mindezt

A jó hír az, hogy a döntéshozatal képessége fejleszthető. A tudatos önismereti munka révén képesek vagyunk jobb döntéseket hozni, amelyek közelebb visznek minket céljainkhoz, javítják a kapcsolatainkat, és segítenek abban, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben.

Ehhez az önismeret fejlesztése a legmegfelelőbb út, hiszen ezen keresztül nemcsak azt tanulhatjuk meg, hogy számunkra mi lenne a legjobb döntés, hanem felfedezhetjük a döntési mintáinkat és tapasztalatainkat is. Mindezek pedig segítenek minket abban, hogyan alakítsuk értékeinket, növeljük önbizalmunkat, és tudatosabban hozzuk meg a választásainkat.

Irodalom:
Ullmann Tamás (2018) Döntés, választás, sors, Mindennapi Pszichológia Magazin 10. Évfolyam 6. Szám
Zoltayné, P. Z. (2002). Döntéselmélet (pp. 57– 62; pp. 192–203). Budapest: Alinea.