A döntéseinket számos tényező befolyásolja. Többek között a racionális és érzelmi megközelítésünk is.

Daniel Kahneman “Gyors és lassú gondolkodás” című könyve e két gondolkodási rendszert elemzi. Ez a kettősség szinte minden választásunk mögött ott rejtőzik, életünk számos területére hatást gyakorolva céljaink elérésére, jóllétünkre, és a jövőnk alakulására.

Az alábbiakban megvizsgáljuk:

▪️ Hogyan működik a logikai- és érzelmi gondolkodás?

▪️ Hogyan támogathatnak vagy akár akadályozhatnak a céljaid elérésben?

▪️ Hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt közöttük?

Gyors és lassú: a gondolkodás két arca

A döntéseink mögött két alapvető gondolkodási mód áll.

Kahneman “gyors gondolkodásnak” nevezi azt az automatikus, intuitív rendszert, amely az agyunk automatikus, intuitív működését jelenti. Ez a rendszer villámgyorsan reagál a helyzetekre anélkül, hogy tudatosan elemeznénk vagy mélyen végiggondolnánk a dolgokat.

Ez az az érzelmi alapú gondolkodás, amely az ösztönökre, a korábbi tapasztalatokra és az érzelmekre támaszkodik.

A gyors döntési folyamat számos helyzetben tud hasznos lenni, például amikor egy ismeretlen- vagy vészhelyzetre hirtelen kell reagálnunk.

Másrészt ott van a “lassú gondolkodás”, amely agyalást, elemzést igényel, és legfőképp a logikára támaszkodik. Ez a racionális oldalunk, amely figyelembe veszi a tényeket, mérlegeli a lehetőségeket, és előkészíti a legjobb döntést. A lassú gondolkodásunk biztosítja, hogy fontos kérdésekben elkerüljük az impulzív, nem megalapozott döntéseket, amelyek később esetleg bűntudathoz vagy szorongáshoz vezethetnek.

Ez a kettős rendszer együtt dolgozik: sokszor az érzelmi döntésünk adja az első impulzust, amelyet a logikai oldalunk megerősít vagy felülbírál.

Az önismeret és a tudatosság az, ami segíthet felismerni, hogy éppen melyik gondolkodási mód vezérel bennünket, illetve azt is, mikor melyiket érdemes jobban előtérbe helyezni.

Mikor melyiket használjuk?

Gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon a logikai vagy az érzelmi alapú gondolkodás hatékonyabb-e a célelérésben?

Mindkettőnek megvan a maga helye és ideje, és az optimális eredmény elérésének érdekében, érdemes őket tudatosan alkalmazni. Amikor hosszabb távú célok elérésén dolgozunk, a logika és a lassú gondolkodás segít abban, hogy átgondolt, alapos döntéseket hozzunk, melyek előrevisznek.

Az érzelmi oldalunk ezzel szemben a motivációnk forrása lehet – főleg akkor, amikor egy cél sok apró lépésből áll, és a lelkesedés idővel lankad. Ilyenkor az intuíció és az érzések segítenek összekapcsolódni a céllal és a mindennapi, kisebb döntésekkel támogatni azt.

Ha például egy új szokást próbálunk kialakítani, az érzelmi alapú gondolkodás motivációt nyújthat az apró lépések megtételéhez, miközben a logikai gondolkodás felállítja a lépésről-lépésre követhető tervet.

Ahhoz, hogy jól használjuk mindkét rendszert, időről időre érdemes egy pillanatra megállni, újraértékelni az addigi döntéseinket, majd feltenni magunknak a kérdést:

Vajon logikailag van értelme az adott választásnak?

Érzelmi szinten valóban ezt szeretnénk?

Ha mindkét kérdésre “igen” a válasz, akkor valószínűleg stabil alapokon állunk a céljaink elérésében.

Az egyensúly megteremtése a hatékonyság érdekében

Az érzelmi- és logikai alapú gondolkodás egyensúlya hosszú távon hozzájárul a jóllétünkhöz, hiszen segít a mindennapi döntések átgondolásában, elkerülve azok későbbi megbánását. A szorongás és a túlzott önkritika gyakran egy belső konfliktus megélésből fakad a logikai és érzelmi szükségelteink között.

Az önreflexió és a rendszeres önvizsgálat lehetőséget nyújthat arra, hogy felismerjük, megismerjük és elfogadjuk mindkét oldalunkat.

Például, amikor egy döntés előtt állunk, adjunk magunknak időt arra, hogy megvizsgáljuk mind az érzéseinket, mind a logikai érveket. Akár meg is kérdezhetjük magunktól, hogy mi az, amit racionálisan a legjobbnak ítélünk? , és hogy hogyan érezzük magunkat az adott döntéssel kapcsolatban?

Ez a tudatosság elvezet majd minket ahhoz az énükhöz, aki kevésbé érez bűntudatot egy-egy nehezebb döntés kapcsán, hiszen azt megelőzve mindkét oldalunkat figyelembe vettük.

A sikeres döntések titka, tehát nem az érzelmek (vagy épp logikus gondolatok) elnyomása, hanem az, hogy képesek legyünk egyesíteni az intuitív és racionális gondolkodást. Ezzel nemcsak kiegyensúlyozottabbá válunk, hanem hatékonyabbá is, mivel minden lépésnél tisztábban látjuk, miért és hogyan haladunk előre.

Az érzelmi és logikai gondolkodásunk kettőssége nem gyengeség, hanem előny, amelyet tudatosan beépíthetünk a mindennapjainkba. Egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál. Együtt dolgoznak annak érdekében, hogy a céljaink, az életminőségünk és az önbizalmunk minden döntésünkben megjelenjenek. A következő alkalommal, amikor döntés előtt állsz, tudatosítsd, hogy mit súg az intuíciód, majd mérlegeld azt a logikai oldalad szempontjából is.

A döntéseink nem fekete-fehérek, ennél sokkal árnyaltabbak. A “gyors és lassú gondolkodásunk” együttesen olyan erőt ad, amely lehetővé teszi számunkra, hogy önazonosan haladjunk céljaink felé, megerősítve minket a döntéseinkben minden egyes lépésnél.